Egy férfi a bizonytalanság és önvád útvesztőjében próbálja visszaforgatni az időt — de a múlt nem enged, ha túl szép volt. A történet egy különleges estét idéz meg: virág, bor, olasz vacsora, és két ember, akik talán véletlenül, talán sorsszerűen találnak egymásra. A novella könnyed stílusban, mégis mélyen emberi kérdéseket boncolgat: elég bátrak vagyunk-e hinni abban, hogy érdemes tovább menni?
Read MoreA padlás kincsei
Egy gyermeki csíny büntetésből indul, de kincskereséssé válik. A padláson porosodó tárgyak, egy régi láda és megfakult fényképek lassan feltárják egy különleges család történetét – egzotikus tájak, régi idők és elfeledett emlékek elevenednek meg egy kisfiú előtt. A kaland végére rájövünk: a legértékesebb kincsek nem aranyban vagy ezüstben rejlenek, hanem a mesélő hangjában és a közösen megélt pillanatokban. Egy történet arról, hogyan válik a múlt élő örökséggé.
Read MoreEgyedül a parton – 2.
Egy fiú titokban követi nagyapját egy éjjeli sétára a tengerpartra, ahol a múlt emlékei lassan kibomlanak. A csend, a holdfény és a kimondatlan történetek súlya egyszerre válik nyomasztóvá és felemelővé. Ebben a halk, érzelmes történetben generációk közötti kötelékek, veszteségek és egy el nem mondott élet részletei tárulnak fel – szavak nélkül, mégis mélyen.
Read MoreEgyedül a parton – 1.
Egy férfi éjszaka a tengerpart felé indul, de valójában a múltjába érkezik meg. A háború emlékei, egy elveszett barátság és a kimondatlan érzések nehezednek rá minden lépésnél. A novella csendes, mégis mély utazás egy ember lelkébe – oda, ahol a fájdalom mellett helyet kér magának a megbékélés is.
Read MoreHomokba írt barátság
Ugyanaz a hely, ugyanaz az emlék — mégis két teljesen más világ. Az éjszaka magányos és nehéz léptekkel hozza felszínre a múltat, a veszteséget, a fájdalmat. De reggelre a napfényben a part új értelmet kap: találkozássá, nevetéssé, újrakezdéssé válik. Ez a novella finoman mutatja meg, hogyan változhat meg egy történet hangulata attól, honnan nézzük — a sötétből vagy a fényből.
Read MoreEste van, este van …
Este van, este van: ki-ki nyugalomba!A monitor világít egyedül arcomba.Zúg a laptop melegíti térdem,elöttem C++ kód, a felét nem értem.Mintha lába kelne a sok-sok betűnek,a kapcsos zárójelek meg folyton eltűnnek.Csapong a gondolatom, a kódot debuggolnám,de inkább lecsukom a laptopot lassan, lomhán. Az udvaron fehérlik utolsó …
Read MoreTúl szép vagy hozzám
Túl szép vagy hozzámszép, kék szemeddel.S ha azt mondtam szeretlek,akkor azt feledd el. Túl szép vagy hozzámselymes hajaddal,rajtam vérző sebet ejteszminden kedves szavaddal. Túl szép vagy hozzám,hiába remélek.Ha megkapnálak, tudom,rögtön elveszítenélek. Túl szép vagy hozzám,nehezen feledlek,hisz bármit mondtam Neked,még mindig szeretlek. Túl szép vagy hozzám,hát …
Read MoreFolyóparton
Kiültem a folyópartra,csendes patak, csillám rajta.Távolban halk pacsirtaszó.Lomhán áll a kicsi hajó. Madár rebben, felhő égen,vonatfütty a messzeségben.Tulsó parton fenyőfa,Nap csobban a folyóba. Fáradtan ül a kis hajó,Megcsobban a csendes folyó.Napsütötte kezemen,érzem kezed kedvesen.
Read MoreA gyászoló
Nem sírt, nem jajgatott.Nem beszélt, némán hallgatott.Ott állt, ott állt csendesenhol egykor lelkesenvégezte munkáját. Fekete volt ruhája,fekete szép kabátja.Fekete volt cipője,mint lelke bús temetője. Állt a sírnál némán,s keze a virágot bénántartotta tudva,hogy a virágot a dudvaés a gaz úgyis eltemeti. Nem tudta, hogy ennyire …
Read MoreJó éjszakát
Alszik a városAz éj közepénUgye Te is tudodAzt, amit én, hogy Itt az idő, aludjunk hát,Mondjunk egymásnak jó éjszakát! Álmosan pislogA Föld és a HoldBágyadtan csillog mostSok fehér folt, mert Itt az idő, aludjunk hát,Mondjunk egymásnak jó éjszakát! Ha becsukod a szemedHa lehajtod a fejedKívánunk …
Read More